Első esküvő, amit dekoráltam
MARGITA & GÁBOR
Az egyik legkedvesebb történetem.
A menyasszony eredetileg a szárazvirág hajdíszeimre lett figyelmes és emiatt keresett meg.
Magának és koszorúslányainak szeretett volna kedveskedni velük. Végül úgy alakult, hogy vőlegény kitűzőt, főasztal dekort, és háttérre karikákat is készítettem, illetve koordináltam a dekorálást.
Nagyon hálás vagyok a mai napig ezért a munkáért, szívvel-lélekkel alkottam.
Ez volt a MONA debütáló dekorálása.
“Nagyon ajánlom Barbit, és a Vele való közös munkát, bárkinek, aki esküvőre készül. Az esküvőszervezés elején azt gondoltam, hogy nem lesz dekoros segítségem, majd megoldjuk mi magunk, aztán megismertem Barbit és szép lassan az eredeti “Csak egy hajdíszt szeretnék”-ből az lett, hogy végül az egész dekorációt ő fogta egybe. Legjobb döntésem volt! Nagyon szépen és pontosan dolgozik, kreatív, nyitott az ötletekre és csodásan kiegészíti azokat. Jól ráérez arra, amit előzetesen elképzelünk, csak még szebb lesz az elkészült eredmény. Gyönyörűek az alkotásai, nagyon szeretem azt a világot, amit létrehoz. Egy szó mint száz: Mindenkinek egy MONA-t!” - Margita
2020 májusában Margita azzal keresett meg engem, hogy szárazvirág hajdíszt szeretne rendelni magának és koszorúslányainak az augusztusi esküvőjükre.
Akkor még ő is Száron élt, így könnyen sort kerítettünk egy személyes találkozóra. Élőben is meg tudtam neki mutatni, milyen típusú szárazvirágokkal dolgozom, illetve helyben ki tudta választani a neki tetszőket. Margitának a rózsaszín, pici fejű glixia virág nyerte el legjobban a tetszését.
Hajdíszének fazonján sokat tanakodtunk. Tetszett neki a fésűs típus, de a koszorúslányok is olyat kaptak és én szerettem volna, hogy az övé különlegesebb legyen. :) Végül a próbafrizura után úgy döntöttünk, hogy egy vékonyabb hajpánt fazon lesz az igazi.
Ezt a már fent említett rózsaszín és fehér glixiából, saját kertből szedett levendulából, édesapám kertjéből szedett cickafarkból és rezgőből készítettem.
A koszorúslány hajdíszek készítése szuper is feladat volt.
7 különböző egyénnek 7 különböző, de mégis stílusában egyező hajdíszt kellett alkotni.
Ezek voltak az első pici fésűs hajdíszeim, eddig ennél 2x nagyobbak készültek, de Margita kifejezetten ezt a visszafogottabb méretűt kérte.
Volt szerencsém látni is, hogy a koszorúslányok mennyi féleképpen hordták a hajdíszeimet.
És akkor írok a dekoráció alakulásáról is. Főasztaluk mögé Margita szeretett volna valami különlegeset és látta, hogy karikákat is készítettem már a szárazvirágokból. Így berendelt tőlem hármat és rám bízta, hogyan nézzenek ki.
Ez volt a legjobb az egészben, hogy szabad kezet kaptam az alkotáshoz és így igazi kis szerelem projekt alakult ki belőle. :)
Három különböző méretben három féle készült. Mivel ezek már látványosabb dekor elemek voltak, így nagyobb fejű szárazvirágokat alkalmaztam a készítésnél, mint például szalmarózsa, achiella, búza, nyuszifül és a karikák fő dúsítóeleme: a siskanád.
A Főasztaldíszük is teljesen rám lett bízva, de azt megbeszéltük, hogy apró vázák legyenek elszórva az asztal hossz irányában, így inkább alacsonyabb dekort alkotva.
Az asztal két szélére és a földre középre került csak egy-egy magasabb vázás kompozíció.
Margitáék barátai biztosították nekem a helyszíni segítő kezeket. A dekorálás így igazából egy szuper közösségi program volt, mindenki vidáman mosolyogva szorgoskodott. A sátor tetőszerkezetére fényfüzér és fehér gömb lampionok kerültek, asztalokat és székeket rendeztünk el, kiosztottuk a növényeket a vázákba, az ültetőket a helyükre tettük.
Amit tanultam ebből az esküvőből, azaz időbeosztás fontossága. Én reggel 8-ra érkeztem elsőként a helyszínre, még a tulaj sem volt ott. Úgy terveztem, hogy kb 3-4 óra munka vár ránk. Ehhez képest délután 4-kor lett kész minden…
Utólag nem bánom, hogy olyan sokáig maradtam, mert így volt lehetőségem látni Margitáék és a vendégek ragyogó arcát, amikor megérkeztek a feldíszített sátorba. Mindenkinek tetszett a dekor és a hajdíszek, az egyik koszorúslánynak olyannyira, hogy ott a helyszínen megbíztak saját esküvőjük dekorálásával is! De ez már egy másik történet… :)